Apácazárda

Korabeli fotó az apácazárda épületéről"...Gróf Cziráky Béla és felesége, Esterházy Mária grófnő elhatározta, hogy az 1900-as évek elején szükségessé vált második tanítói állásra és egyúttal a leányifjúság nevelésére apácákat telepít le Dénesfán. A terv megvalósításához hozzá is kezdtek. A zárda építését 1902 augusztusában kezdték meg; az alapkövet aug. 31-én áldotta meg Tallay Nándor kastélylelkész.

A hatalmas épület a következő év nyarán készült el. Közben a kegyelmes asszony érintkezésbe lépett a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek chorini (Morvaország) tartományfőnöknőjével, és apácákat kért a dénesfai zárdába. Nővérhiány miatt egyenlőre csak két apáca jöhetett, mellettük az iskolát világi tanítónő vezette.

Gr. Széchenyi Miklós győri püspök 1903. okt. 9-én engedélyezte a zárda megnyitását s azt o maga szentelte fel október 21-én Roulin M. Bernadette chorini tartományfőnöknő jelenlétében. A nővérek kezdetben a kastélykápolnában végezték áhítatgyakorlataikat, 1904 áprilisában azután elkészült a zárda kápolnája is, amelyet ápr. 8-áán áldott meg Putz Antal ciráki plébános Jézus Szent Szíve tiszteletére.

Az apácazárda épülete napjainkban kultúrházként üzemel.A kedves nővérek nemcsak iskolát és óvodát, hanem kézimunkatermet is nyitottak, ahol a falu leányai a pozsonyi Izabella-egyesületből küldött ruhákon kézimunkáztak; naponta 1-2 koronát megkerestek. Később ez a hivatásszerű kézimunkaüzem megszűnt. Népünket, sajnos, semmi komoly megmozdulás nem érdekli tartósan. A kedves nővérek már évtizedek óta nemcsak az iskolában és az óvodában működtek, mint népnevelők, e mellett gondozták a kastélykápolnát, mosták a három templom fehérneműit és ellátták ostyaszükségletét. Amikor az alapító kegyelmes asszony meghalt, a dénesfai uradalom nehéz anyagi helyzetére hivatkozva felmondott a zárdának. Ennek következtében a kedves nővérek negyven esztendei áldásos munka után 1942. augusztus 31-én eltávoztak dénesfáról..."

Vissza az előző oldalra | Vissza a tetejére