Magyar Falu Program

magyar falu program

Európa a polgárokért

A « Európai állampolgárság- örökség a jövőnek- az Ákosfalvi testvértelepülések találkozója»
projektet az Európai Unió finanszírozta az
„Európa a polgárokért”
program keretében

További információ :

Pályázati dokumentum letöltés

Álmuk egy mintagazdaság

2008. január 19. szombat, 01:02
Szabó Tamara és Hollósi Dominik örömüket lelik munkájukban. A háttérben a leendő törzstenyészet alapjai a dénesfai majorban. Szabó Tamara és Hollósi Dominik örömüket lelik munkájukban. A háttérben a leendő törzstenyészet alapjai a dénesfai majorban.
Két fiatal agrárszakember próbál boldogulni a dénesfai egykori téesztelepen. Amikor az idősebb, tapasztalt gazdák is a visszavonuláson gondolkodnak, akkor fogtak szarvasmarha-tenyésztésbe.

Egyre többen hagynak fel a gazdálkodással. Van azonban két fiatal szakember, akik ebben a bizonytalan helyzetben gyakorlatilag a nulláról kezdték a munkát.

Szülői segítséggel, a családi gazdaság „részeként". Egy üres, „lerobbant" téesztelepen, a dénesfai határban, a Bogár-tanyán. Szabó Tamara és párja, Hollósi Dominik soproniak, agrármérnökök, féléves külföldi tapasztalatszerzés után döntöttek úgy, hogy itthon próbálnak boldogulni.
A kívülálló számára meglepő lépésüket Szabó Tamara indokolta meg.
– Mindig arra vágytunk, hogy várostól távol, falun éljünk, ez most úgy látszik, megvalósul – árulta el az okokat. – Az egyetem elvégzése után külföldi, dániai gyakorlaton vettünk részt. Miután hazajöttünk, megfelelő tanyát kerestünk, amit aztán Dénesfán megtaláltunk. Szüleim segítségével – akik maguk is gazdálkodnak – indítottuk el a termelést. Már most megszerettük és komoly terveink vannak.

Tamara és Dominik állattenyésztéssel foglalkoznak tavaly május óta. Nem az itthon megszokott fajtákkal kezdték, limousine és blonde d’Aquitaine francia húsmarhákat tartanak. Összesen százötvenet. A piacot külföldön találták meg.

– Görögország és Olaszország a két nagy felvevőpiaca ezeknek a fajtáknak. Keressük a kapcsolatot, de egyelőre még csak a borjakat neveljük. Amint elérik a megfelelő súlyt, megkezdhetjük az értékesítést. Itt nincs tejtermelés, ezek a jószágok nem adnak harminc-hatvan litert. Azt az öt-tíz litert, amit megtermelnek, a borjak fogyasztják el. Ahhoz, hogy jövedelmező legyen a gazdaság, az utódokat kell a kívánt súlyra felhizlalni.

A takarmányt igyekszünk majd magunk megtermelni. Van némi földterületünk a tanya körül és szándékozunk még újabbakat is termelésbe vonni – adott rövid tájékoztatást munkájukról Szabó Tamara.
– Hazánk mindig agrárország volt, de az ágazat most háttérbe szorult. Ennek azonban előbb-utóbb vége lesz, hiszen innen már csak felfelé vezethet az út. Az első benyomásaink most jók, boldogok vagyunk, hogy belevágtunk. Egyelőre naponta ingázunk Sopron és Dénesfa között, nyáron viszont itt töltöttünk néhány napot. Szeretnénk ideköltözni és akkor minden percünket a gazdaságnak szenteljük. A magunk kárán tanulunk, hiszen az egyetemen és Dániában sok mindent hallottunk, láttunk, de az igazi tanulást mégis a gyakorlat jelenti.
Szabó Tamarának és Hollósi Dominiknak komoly terveik vannak. Távoli céljuk, hogy az állományt növeljék, kétszer, háromszor ekkora gazdaságot szeretnének. Elégedettek lennének, ha a dénesfai telep törzstenyészetté válna és az istállókban, karámokban „pedigrés" jószágok állnának. Esélyük van rá, hiszen, noha az országban több helyen foglalkoznak e két francia fajtával, az ő állományuk nagynak számít.
– Természetesen rendezni akarjuk a tanya környezetét is, de ez többéves munka lesz. Azt szeretnénk, ha egy mintatelepet tudnánk létrehozni – fogalmazta meg vágyaikat a fiatal agrárszakember.

 

További információ