Európa a polgárokért

A « Európai állampolgárság- örökség a jövőnek- az Ákosfalvi testvértelepülések találkozója»
projektet az Európai Unió finanszírozta az
„Európa a polgárokért”
program keretében

További információ :

Pályázati dokumentum letöltés

Utolsó hozzászólások
Dénesfa a Facebook-on is!

Községünkről...
A videó a videógalériában vagy a Youtube-on nagyobb méretben is megtekinthető

Az első királypuccs 90 éve zajlott le

2011. március 25. péntek, 10:44

Kilencven éve, 1921. március 26-án kísérelte meg először IV. Károly király a magyar trón visszaszerzését - ez volt az első "királypuccs".

 

Az első világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, 13-án pedig magyar királyi jogainak gyakorlását. 1918. november 16-án a királyságot Magyarországon a "független és önálló népköztársaság" váltotta fel, majd 1919. március 21-én kikiáltották a 133 napig létező Tanácsköztársaságot.

A Kommün leverését követően az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről". Ez hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. A tisztségre március 1-én Horthy Miklóst választották meg: létrejött a király nélküli királyság.

IV. Károly nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: a jogalapot ehhez a lemondó nyilatkozat formulájában találta meg, az ugyanis nem terjedt ki az uralkodói mivoltáról történő lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, de az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburg-restaurációt, a kormányzó Horthy pedig - aki korábban legitimistának tűnt - óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól.

IV. Károly 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álruhában Svájcból Magyarországra érkezett, útját hallgatólagosan támogatta Párizs és a Vatikán, de megakadályozására az angol diplomácia sem tett semmit. Szombathelyen Teleki Pál miniszterelnökkel, majd másnap Budapesten Horthy Miklóssal találkozott, de gyorsan kiderült, hogy nincs mód a trónra történő visszatérésre.

Az antanthatalmak április 3-án közös jegyzékben szögezték le, hogy semmilyen formában nem tűrnék el a Habsburgok restaurációját. A szomszédos államok a tiltakozás mellett részleges mozgósítást is elrendeltek, mert - mivel Károly nem írta alá a trianoni békét - igényt támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó, de tőle elcsatolt területekre. Miután az országon belül a hadsereg, a kisgazdapárt és Horthy is ellene lépett fel, az exuralkodó a nyomásnak engedve április 6-án elhagyta Magyarországot. A húsvéti ünnepekre eső első királypuccs nyomán kiéleződött Horthy és Teleki kormányfő viszonya, ez utóbbi egy héttel később lemondott tisztségéről.

Károly az év folyamán még egy kísérletet tett a trón visszaszerzésére, s ekkor már erőszakos eszközökhöz is folyamodott. 1921. október 20-án feleségével együtt repülőgépen érkezett a Sopron közeli Dénesfára, ahonnan vonattal Budapestre indult. Menet közben katonai helyőrségek és polgári vezetők tettek neki hűségesküt. Október 23-án a tragikomikus budaörsi "csatában" a Gömbös Gyula által vezetett reguláris hadsereg és egyetemista önkéntesek szétszórták a királypárti egységeket.

Az exkirályt, aki ezután sem volt hajlandó lemondani trónigényéről, az antant Madeira szigetére vitte, s itt halt meg 1922. április 1-jén. A Nemzetgyűlés 1921. november 6-án, az 1921. XLVII. törvénycikkben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.

 

 

További információ